Immortal War an Love - 4. fejezet
Hétköznapi bosszúságok
Pár
hét eltelt azóta, hogy bajok voltak a bokámmal, most már tökéletesen
tudom használni , és ami a legérdekesebb, azóta mintha Andy is kerülne,
ami nem igazán probléma, hiszen eléggé bajos srácnak tűnik, na nem az a
verekedős fajta, hanem inkább az a csendes őrült. Tudjátok, aki
bármelyik pillanatban felpattanhat az osztályteremben és elkezd vaktában
lövöldözni...
Végre
kicsöngetnek, felkapom a tankönyveimet és elindulok a következő órára,
művészet történet és grafika, na igen, nem sok embernek van ilyen órája,
de itt nálunk igyekeznek felkészíteni a diákokat már most, és
specializálni őket a számukra megfelelő irányba. Én ezt kaptam, nem
panaszkodhatok igen jó a kézügyességem bár, sokszor nem vagyok
megelégedve magammal. A szekrénynél kicserélem a rajzeszközeimre a
felszerelésemet és elindulok a terem felé, halkan pityeg a telefonom,
Linett küldött egy sms-t.
Szia, csajszi! új helyes pasi a láthatáron. _Magas_ barna szemek, szőke haj, édi mosoly, izmos.
Haha, valamit félre nézhettél, és álmodsz... Nem lehet álmaid pasija itt.... - válaszoltam vissza. -
Majd meglátod ;)Gyere vásárolni suli után.
Nem lehet, ma megy el az egyik ősöm...
Eltettem
a telefont és a zsebembe süllyesztettem,ebben a pillanatban
visszapattanok valamiről és fenékre csücsülök,a cuccaim szana-szét
hevernek a földön, fájós fertállyal szétterpesztett lábakkal és
könyökölve , könnybe lábadt szemmel meredek az előttem állóra. Sosem
bírtam valami jól a kisebb fájdalmakat, mert ott nem akkora az
adrenalin, gondolom. Magas, barna, szőke, és tényleg helyes, új fiú.
Új?! A-a, nekem ez nem kell, gyorsan kapkodom a cuccaimat, ekkor ő is
lehajol mellém.
-Nem! – és szedegettem is tovább a cuccaimat, csak a szén tört darabokra.
- Hadd segítsek… - és nyújtotta is a kezét felém, de én hamar felpattantam és máris megkerültem.
-
Kösz nem, egyedül is megy. – reméltem békén hagy, talán fura lehet az
idegenektől való tartózkodásom, de Andyvel való találkozásom megtanított
rá, hogy nem mindenki tűnik normálisnak hiába új az illető a suliban.
- Micsoda, harapós kedvedben vagy, pedig még bocsánatot se kértem és be se mutatkoztam…
-
Nem hinném, hogy érdekelsz, és… - itt körbe pillantottam, persze
mindenki engem nézett, meg a másikat. Óóóó és ott volt Andy is , persze,
hogy minket figyelt és mérges volt. - … de azért a bocsánatkérésedet
elfogadom…
-Azt,
el is hiszem! , - húzta ki magát a magas fiú és egyúttal össze is fonta
a kezeit a mellkasa előtt. - , - majd ha, a Kis Hölgy elnézést kér,
Joshtól, akkor talán , Josh is elnézést kér, a Kis Hölgytől.
Eközben
talán több nevetés és kuncogás is felhangzott körülöttem. Paprika
piros arccal néztem körbe. Igen, még Andy szája széle is remegett…
-
Nagggyon vicces vagy… - suttogtam oda neki az orrom alatt. Azonnal
hátat fordítottam a csoportnak és elsiettem a terem felé, épp amikor
megszólalt a hangos bemondó. Az évfolyamom ,a harmadikosok, meg a
végzősök a tornateremben gyülekeznek. Bosszúsan sóhajtottam és
elindultam a tesiterem felé.
Pár perc tolongás után az emeletes padokon foglaltunk helyet és vártuk az ítéletet, mellettem Linett.
-
Tudod, el se hiszem, hogy pont bele ütköztél. Az egész iskola arról
beszél, hogy te megint bele botlottál egy új fiúba. – sóhajtozott
mellettem Linett, én pedig már nagyon unom, hogy folyton csak a fiúk a
témája.
- Figyelj, nem hanyagolhatnánk már ezt, hogy az a pasi így meg úgy, ő lesz a következő… Elegem van a pasikból egy jó időre.
-
Óóó, szóval a Kis Hölgy átpártol a másik nemhez? Milyen kár, hiszen
olyan kis enni való falat vagy. – mérgesen kaptam hátra a fejem,
mögülünk jött a hang. Andy mellett az új fiú is ott csücsült.
-
Tudod, elegem van belőletek. Erőszakos, agyatlan barmok vagytok. Majd
ha találok egy olyat, aki a tenyerén hordoz, meggondolom magam. De
addig… Keresztül nézek rajtatok, és még valami… az Ő - böktem Andy felé -
barátai még annyira se érdekelnek! - fordultam vissza, hogy várjam a
bejelentést. Nem haragudtam az új fiúra, de ez régóta foglalkoztatott és
így legalább tudattam Andyvel is azt, hogy mit gondolok róla.
-
Mi, az, hogy Josh „Ő” barátja? Joshnak vannak barátai! – háborgott az
Új gyerek aki, valamiért mindig egyes szám harmadik személyben beszél
magáról. Majdnem megfordultam, hogy legalább be vágjak neki egyet, de az
igazgató jelenléte miatt, inkább csak egy fagyos pillantást kapott
tőlem és a továbbiakban Linettnek szenteltem a figyelmemet, nem törődve
az újabb beszólogatásokkal.
- Most, mit tagadod, bejön neked Andy, úgy is tudod… - bökött oldalba a legjobb barátnőm.
-
Hagyj, rühellem és kész. Szerinted melyik lánynak imponál az, hogy ha
megszorítják az arcát, aztán a saját házában hülyeségeket vágnak a
fejéhez? – szerencsére erre már nem tudott mit mondani én pedig
duzzoghattam tovább magamban.
-
Kedves diákok. Ezúton tájékoztatlak, bennetet, hogy az iskola
vezetősége, és a Polgármesteri hivatal közös, környezetbarát
programjaként, egy hosszú hétvége vár rátok, az Olimpic Ifjúsági és
Természetvédelmi hegyi táborban. Ahol, többek közt programokon való
részvétellel tanulhattok kicsit a környezetünkről, annak veszélyeiről,
és megőrzésének fontosságáról. Lesznek továbbá versenyek, tombola, és
minden csupa klassz dolog. A részvétel nem kötelező, de aki nem jön,
lerontjuk az átlagát. Más iskolák, már jól szerepeltek a programban, nem
szeretném, ha mi nem tudnánk hozni valami minimális szintet. Köszönöm
figyelmeteket mehettek.
Haza
értem, egy karperec és egy tájékoztató füzet boldog tulajdonosaként.
Leparkoltam a garázsba és épp a konyha felé indultam, Paula sehol sem
volt, kimenőt kapott, mert anyu szereti,ha csakis az övé a konyha, ha
éppen itthon van. Finom illatok szállingóztak onnét most is. Biztos
betanult valami új receptet. Kicsit zaklatott voltam az iskolában
történtek miatt.
Tábor? Erdő? 2 pasi? Ne ne már így is kusza minden és még teszel rá 1 lapáttal. Szegény lánynak nincs szerencséje, mindig egy jó pasi tiporja el, és van szíved táborozni küldeni!? Csak nehogy megnyomorodjon! :))
VálaszTörlésÓóó, csak nyugi :P Annyira nem tervezem leamortizálni a leányzót ;)
Törlés